Alexandru Lăpușneanul de Costache Negruzzi

intoarcerea-lui-voda-lapusneanu
George Motoi, mint Alexandru Lăpușneanul az 1979-es “Întoarcerea lui Vodă Lăpușneanu” című filmben

Történelmi novella
A történelmi novella az a prózában írt epikus mű, amelyben történelmileg igazolható szereplők vannak, vagy egy múltbeli eseményre vonatkozik.
A román irodalom első történelmi novellája Alexandru Lăpușneanu Costache Negruzzi-tól. 1840-ben jelent meg a Dacia literară első számában, melyben egy felhívást tettek közzé, miszerint a szerzők a nemzeti történelmet használják forrásként műveikben.

Adatok

Az Alexandru Lăpușneanu című történelmi novella 1840-ben jelent meg a Dacia literară első számában, majd az 1857-ben megjelent A fiatalság bűnei című Negruzzi-kötetben adták közre. A novella a korszellemhez hűen íródott, a Mihail Kogălniceanu által kérteket tiszteletben tartva: eredeti irodalom népszerűsítése céljából, arra kérte a szerzőket, hogy a román nemzet történelmi eseményeiből és a nemzeti folklórból merítsenek ötleteket műveikhez.

A novella cselekménye Grigore Ureche krónikájából (Moldva Ország krónikája) származik, melyből a szerző átvett néhány jelenetet, tényt és párbeszédet. Egy másik fontos forrás Miron Costin azonos című krónikája.

A novella újraalkotja Alexandru Lăpușneanu második uralkodását (1564-1569), bemutatva a tizenhatodik században folyó harcot Moldva trónjáért. A szerző nem csupán lejegyzi az eseményeket, mint a krónikások, hanem saját világképe szerint – melyet a romantika befolyásolt – újraalkotja azt. A szerző megváltoztatja a történelmi valóságot, de a novella cselekménye a hihetőség határain belül marad. Negruzzi szereplője nem hasonlít a megtévesztésig a valós történelmi személyre: Alexandru Lăpușneanura. A szereplő egy embertípust ábrázol, romantikus alak, akin keresztül a szerző saját művészi világát ábrázolja.

A novella témája művészi felidézése a moldvai történelem egy zaklatott időszakának, pontosabban Alexandru Lăpușneanu második uralkodásának ideje. Bemutatja, hogy milyen következményei vannak egy kegyetlen, zsarnok uralkodó hatalomvágyának.

A novella
A novella négy fejezetbe tömörül, mindegyik mottója tömören összefoglalja és sugalmazza a fejezett mondanivalóját.

Az első fejezet mottója: „Ha ti nem akartok engem, akarlak én titeket…”, kihangsúlyozza az uralkodó utálatát és szívósságát. Ült már az ország trónján, de az áruló bojárok miatt, el kellett hagynia hazáját. A jövendő uralkodó és a Tomșa által küldött bojárok közt lezajló jelenet a novella alapkonfliktusát képezi. Fontos szerep jut Moțoc udvarnagynak, aki ravasz bojár lévén az összes moldvai uralkodót eladta, akik az utóbbi években elfoglalták az ország trónját. Szövegösszefüggési szempontból a Moțoc és az uralkodó közti párbeszéd már a harmadik fejezet végére utal, ahol is az udvarnagy az életével fizet. A „Van éppen elég más here, akitől meg kell tisztítani a kast” mondat előrevetíti a következő fejezet erőszakosságát.

A második fejezet az uralkodó a bojárság elpusztítására szőtt terveit mutatja be. A mottó, „Számot adsz ezért nagyasszony!…”, Ruxanda asszony, Lăpușneanu felesége, „félelmére való gyógyírre” vonatkozik.

Csak a harmadik fejezetben éri el a főszereplő személyiségének kiteljesedését. A titkolózás, a diplomácia eléri tetőpontját és összefonódnak a kegyetlen tett fölött érzett esztétikai gyönyörrel. A Ruxanda asszony „félelmére való gyógyír” nem más, mint a negyvenhét meggyilkolt bojár fejéből rakott piramis. Ebben a részben, melynek mottója: „Moțoc fejét akarjuk!…”, értelmet nyer Lăpușneanu ígérete, melyet az udvarnagynak tett: nem az uralkodó keze által halt meg, hisz mindvégig engesztelő áldozatként akarta felajánlani a népnek. A fejezet végén tétetik még egy ígéret, mely a novella végén teljesedik be. A két bojár, akik megmenekülnek a mészárlástól megígérik a Dnyeszter partján: „Mondjátok meg annak, aki küldött – kiáltotta oda nekik Spancioc –, hogy mielőtt meghalna, viszontlátjuk még egymást.”
Az utolsó fejezetben Alexandru Lăpușneanu halála kerül bemutatásra. Az uralkodó családjával együtt Hotin várába költözik, hogy közelebbről tarthassa szemmel Spanciocot és Stroiciot. A fejedelemasszony „számot ad” és, a többiek nyomásának engedve, megmérgezi férjét, aki a két szökevény bojár könyörtelen tekintete előtt hal meg, betartva ígéretét.

Alexandru Lăpuşneanul, a novella főszereplője, romantikus és kivételes szereplő, aki rendkívüli eseményekben veszt részt: a bojárok meggyilkolása, Moțoc megbüntetése és tulajdon halála. A zsarnok és kegyetlen uralkodó megtestesítője, aki abszolutista módon vezeti az országot, anélkül, hogy kikérné a bojárok véleményét. A szereplő ellentétekből épül fel, szembehelyezve a többi szereplővel; összetett lélekrajza van, erős jó és rossz tulajdonságokkal.

A novelláról készült videót itt találod.

Főbb gondolatok románul:

  • Nuvela istorică este opera epică în proză care are drept personaje figuri atestate istoric sau prezintă evenimente care se referă la un moment din trecut
  • Nuvela istorică Alexandru Lăpuşneanul a apărut în anul 1840 în primul număr din revista Dacia literară
  • Subiectul nuvelei este preluat din cronica lui Grigore Ureche, Letopiseţul Ţării Moldovei, din care autorul preia anumite scene
  • Nuvela reconstituie cea de-a doua domnie a lui Alexandru Lăpuşneanul
  • Nuvela este structurată în patru capitole, fiecare având un moto sugestiv pentru conţinutul acestora

A filmet itt nézheted meg.

A kép forrása itt.

Szólj hozzá!

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?