Béka és csipogó – avagy a halogatás

Gondolkoztál valaha azon, honnan ered a halogatás szavunk? Figyeld, csak h-a-l vagyis meghal, h-a-l-o-g-a-t = meghalogat, kis halált szenved el. Az “-ás” a végén csak ráad”ás”, hisz mindezt el is ássuk. Szeretem a magyar nyelvet, annyira kifejező.

Meghalsz egy kicsit minden elodázott feladattal.
Ha elhalasztasz egy megteendő dolgot, azzal azt üzened, hogy nem is érdemes semmit rádbízni, hiszen nem vállalsz felelősséget, nem készülsz el időre… Tényleg ilyen lennél? Szerintem nem. Én tudom, hogy talpraesett, vállalkozó kedvű és -szellemű vagy, értékes, megbízható.

A vulkánkitörés és a felújítás
Kutatás közben bukkantam erre a vicces halogatós képre:

halogato_ösember
A cikkben (http://pszichologus.pszichologia.com/ujsagcikkek/a-halogatas-pszichologiaja) arról is olvastam, hogy a halogatás evolúciós örökségünk. Ha az ősember ki akart lépni a barlangból, kétszer is meggondolta, megtegye vagy sem, hisz a feltételek nem neki kedveztek.
Manapság azonban nem fenyegetnek vadállatok, kényelmes meleg otthonunk van, és az ételt is házhoz rendelhetjük.

Akkor miért is halogatsz?

  • perfekcionista vagy (én is. Ha nem nyújthatok 100%-ot, inkább bele sem kezdek. Ez nem jó hozzáállás, nevelem is magam!)
  • túl sokat vállalsz (az osztálytársaid helyett is te készíted el a prezentációt)
    nem tudod, mi az igazán fontos (most, itt, ebben az élethelyzetben ebben a pillanatban)
    megbénít a “vajon mit fognak szóni hozzá” gondolata (láttam egyszer egy idősebb hölgyet Vásárhelyen tündérnek öltözve. Nem volt farsang, és nem tűnt elmebetegnek sem. Ő így érezte jól magát. Magabiztosan vonult végig az átjárón előttünk. Nem halogatta önmaga felvállalását)
  • “stréber, stréber” (máig visszhangzik az osztáytársaim gúnyolódása a fülemben. Addig halogatsz, hogy biztos ne legyen időd, kedved, lehetőséged jól elvégezni a feladatod, hisz nem akarod, hogy kiközösítsenek)
  • más nyomta rád a feladatot (szülő, tanár, és te lázadsz. Elvégre abban a korban vagy, nem? Legalább ezt az egyet hadd csináld jól. :))
  • nincs is kedved ehhez az egészhez (de könnyebb tologatni, mint nemet mondani)
  • nem tudod, hogy is kellene nekifogni (és egyszerűbb “majd valahogy megoldom” felkiáltással a sufniba dobni, mint segítséget kérni, hisz mit fognak szólni, hogy még ezt sem tudod)
    Ugye, neked is ismerősek a helyzetek? Egészítsd ki a magad variánsaival, hisz még rengeteg oka van annak, amiért nem végzünk el egy-egy feladatot.
    Ezek egyúttal láthatatlan időrablók is, hisz amíg ezeken elmélkedsz, és kifogásokat keresel, rengeteg időd és energiád vész el.

A BÉKA, ÉS A CSIPOGÓ avagy az ellenszerek
Mit is lehet tenni az ellen, hogy ne légy a saját energia-vámpírod?

  1. Készíts listát! Írd fel, hogy milyen teendőid vannak, és szelektálj. A legfontosabb kerüljön az elejére.
  2. Farkas Lívia blogján (www.urban-eve.hu) olvastam egy jópofa történetet, miszerint a “swalow your frog”, vagyis “nyeld le a békád” kifejezés Mark Twain-től származik. Mit is jelent ez? A legundokabb, legutálatosabb, leginkább halogatott feladattal kezd a napod. Ha a mindennapi”békádat” lenyelted, annál rosszabb már nem történhet aznap veled. Ezen elmélkedj egy kicsit… Na ugye…!
  3. Állíts be időzítőt magadnak. Határold le az időt, amit adsz magadnak a feladat elvégézésére. Ha szól a csipogó, hagyd abba. VIGYÁZAT! Addig kész kell légy a feladatoddal és közben nincs telefon, facebook, instagram és más figyelemelvonó eszközök.
    Oszd be a teendőidet. Ne akarj egyszerre mindent megtanulni. Ma csak ezzel foglalkozz, holnap azzal.
  4. Keress olyan embereket, akik inspirálnak, akikkel jól tudsz együtt dolgozni, hisz így rá vagy kényszerítve, hogy tedd a dolgod te is, mert nem akarod a társadat is hátráltatni a munkában.

Szólj hozzá!

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?