Ioan Slavici – Moara cu noroc

Forrás
Forrás

A novella fogalmának meghatározása

Nuvela este specia genului epic în proză, de dimensiuni moderate, situate între schiță și roman. Evidențiază un singur fir narativ, iar interesul autorului se orientează către conturarea personajelor care sunt mult mai complexe decât în schiță și în povestire.
A novella az a prózában írt epikus alkotás, mely terjedelemét tekintve a karcolat és a regény közt helyezkedik el. Egyetlen mesélői szálból áll, az író célja a szereplők jellemének megalkotása, melyek bonyolultabbak mint a karcolatban és az elbeszélésben.
Spre deosebire de povestire care este o narațiune subiectivizată, în nuvelă, stilul tinde să se obiectivizeze, majoritatea fiind narațiuni la persoana a III-a, singular.
Az elbeszéléshez képest, mely szubjektív mesélést alkalmaz, a novella törekszik az objektivitásra, a legtöbb elmesélés egyes szám harmadik személyű.

Első kiadás

Opera literară Moara cu noroc de Ioan Slavici a fost publicată în perioada marilor clasici (anul 1881), în volumul de debut Novele din popor, reprezentativ pentru viziunea autorului asupra lumii satului românesc.
A Szerencsemalom című irodalmi művet a nagy klasszikusok idejében adták ki (1881-ben) a debütáló Népi novellák című kötetben; a szerző ebben a kötetben bemutatja a román falu képét.

Realista novella
Moara cu noroc este o nuvelă realistă prin tematică, construirea personajelor în relaţie cu mediul în care trăiesc, prin veridicitatea şi obiectivitatea perspectivei narative şi este o nuvelă de analiză psihologică prin utilizarea modalitatăţilor de caracterizare a personajelor şi de investigare psihologică.
A Szerencsemalom realista novella, mely a témaválasztásban, a szereplők környezetükkel való kapcsolatában és a hihetőségben valamint a mesélői szemszög pártatlanságában látszik. Pszichoanalízis-novella a szereplők jellemvonásainak ábrázolása és a pszichológiai kutatás miatt.
Titlul, Moara cu noroc, este mai degrabă ironic, aluziv, întrucât locul întâmplărilor este mai degrabă unul cu ghinion, care aduce nenorociri.
A cím, Szerencsemalom, inkább ironikus, utaló jelleggel bír, mivel a hely ahol zajlanak az események inkább balszerencsés, szerencsétlen események helyszíne.

Témája
Tema nuvelei urmăreşte efectele nefaste şi dezumanizante ale dorinţei de înavuţire ceea ce susţine caracterul realist dar şi pe cel psihologic prin urmărirea evoluţiei psihologice ale personajelor.
A novella témája a pénz utáni vágy rossz és elembertelenítő hatásait mutatja be, megtartva a realista szemszöget, ugyanakkor a szereplők pszichológiai fejlődését is nyomon követi.
Conflictul nuvelei este complex, de natură socială (confruntarea a două lumi cu mentalităţi diferite), psihologică şi morală (lupta dintre bine şi rău). Astfel, din perspectiva socială, nuvela prezintă un conflict exterior datorat de încercarea lui Ghiţă de a-şi depăşi condiţia socială, pentru care se confruntă cu personajul antagonist, Lică Sămădăul. Din perspectiva psihologică, nuvela prezintă conflictul interior trăit de Ghiţă care este sfâşiat de dorinţe puternice şi contradictorii: pe de-o parte el vrea să rămână cinstit şi fericit alături de familie, pe de altă parte vrea să se îmbogăţească repede şi fără efort.
A novella konfliktusa összetett, társadalmi (két szemben álló gondolkodásmód), pszichológiai és erkölcsi (a jó és a rossz harca). Így, társadalmi szempontból külső konfliktust mutat be a novella: Ghiță át akarja lépni társadalmi helyzetét, ami miatt összetűzésbe kerül az ellentétes szereplővel, Lică Sămădău-val. Pszichológiai szempontból Ghiță belső vívódását tárja fel a novella, erős és ellentmondásos érzelmek tépik a főszereplőt: egyik fele becsületes és boldog akar maradni a családja mellett, másik fele gyorsan és erőlködés nélkül szeretne meggazdagodni.
A közlés alapformái
Modul de expunere predominant este naraţiunea îmbinată cu dialogul, monologul interior şi descrierea. Construcţia epică este bazată pe naraţiunea obiectivă în care comportamentul, sentimentele şi gândurile eroului sunt prezentate din perspectiva unui povestitor omniscient. Stilul narativ este sobru, impersonal, specific prozei realiste, iar stilul indirect liber este utilizat în portretizare şi în analiza psihologică.
A közlés alapformái elsősorban a mesélés, mely összefonódik a párbeszéddel, a belső monológgal és a leírással. Az epikai felépítés az objektív mesélésen alapszik, melyben a hős viselkedése, az érzelmei és gondolatai egy mindentudó mesélő szemszögéből kerülnek bemutatásra. A mesélői stílus józan, személytelen, a realista prózának megfelelő, és a szabad közvetett stílust a portrék megalkotásában ugyanúgy használja, mint a pszichoanalízisben.

A mű cselekményét ezen a videón találod.

Itt megnézheted a novella alapján készült filmet is.

Szólj hozzá!

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?