Ion Creangă – Harap Alb

Forrás itt.
Forrás itt.

A Fehér Szerecsen meséje műneme epika, műfaja pedig műmese, mert van szerzője, Ion Creangă. Az Irodalmi Beszélgetések című folyóiratban jelent meg először 1877 augusztus elsején, majd még ugyanezen évben „Az Idő”-ben.

A műfaj meghatározása

A mese az a nagy terjedelmű epikus műfaj, általában prózában írt, melyben mesebeli történetei kelnek életre egyes kitalált, természetfeletti tulajdonságokkal felruházott, szereplőknek.

Neve

Nevének jelentése abból a jelenetben kap magyarázatot, mikor a kopasz becsapja arra utasítva, hogy másszon a kútba: „A királyfi, ezekben a dolgokban fióka még, hallgatván a kopaszra lemegy a kútba, anélkül, hogy végiggondolva mi történhet vele.” Naiv, tapasztalatlan és nagyon hiszékeny; a király fiának státusza megváltozik, amikor a kopasz szolgája lesz: „Mostantól fogva tudd meg, hogy Fehér Szerecsennek fognak hívni, ez a neved és nem más.” A nevének jelentése fehér rab, mert a szerecsen jelentése fekete, rab.

A cselekmény
A cselekménye nem bonyolult, a népmesékre jellemző, a hősök és motívumok is népiesek. A tipikus mesei kezdettel indít: „Azt beszélik, hogy volt egyszer egy országban…” De a Fehér Szerecsen meséje műmese, szerzője ismert. Mesélői perspektívája a mindentudó mesélő. Az egyes szám harmadik személyben történő mesélés a természetfelettit ötvözi a valóssal, a mesebeli hősöket harmonizálva a humulești-i paraszti szereplőkkel. A cselekmény alapját a jó és rossz, az igazság és hazugság párharca alkotja, és a végkifejlet a pozitív értékek győzelmével zárul.
A bevezetés egy messzi tartományban, tengereken és országokon túl játszódik, a világ szélén, mesebeli időben. Ebben a mitikus térben és időben – időrendi sorrendben – zajlanak a valós és varázslatos események, melyeknek részesei a mese szereplői.

Bonyodalom: A királyfi és lova folytatják útjukat, a mese pedig tipikus közbelső kifejezéseket használ: „és mentek egy napot, kettőt, és mentek negyvenkilencet.” Egy erdőben találkoznak „egy kopasz emberrel”, aki szolgának ajánlkozik.Ezen a ponton a mesélés megszakad és helyet ad egy leíró résznek, mely az erdő sűrűségét és sötétségét taglalja, a mesei helyszínt körvonalazva. Elérnek a kúthoz, a kopasz lemegy, megtölti a kulacsát és azt tanácsolja a fiúnak, hogy menjen le ő is, hűsölni. A fiatalember hallgat rá, a kopasz pedig rácsapja a kút fedelét és követeli, hogy meséljen el mindent magáról. A halál fenyegetésében a királyfi „a kardja élére” esküszik, hogy rabszolgája lesz a kopasznak. A kopasz elnevezi Fehér Szerecsennek, és a fiú szolgálja hűséggel, tiszteletben tartva a tett fogadalmat.
A cselekmény kibontakozása akkor kezdődik, mikor megérkeznek a Zöld Király kastélyához. A mese több összefüggő epizód láncolata, melyek száma megegyezik a főszereplő által kiállt próbák számával (a salát a medve kertjéből, a drágaköves szarvas, a Vörös Király lánya; a Vörös Király udvarában: forró rézház, nagy lakoma, mák és homok szétválasztása, a kiálylány szökése, az igazi királylány kiválasztása).
A tetőpont: elérnek a Zöld király udvarába, ahol kopasz látván, hogy milyen szép a lány, meg akarja ölelni, de a lány eltolja magától. A királylány elmondja, hogy Fehér Szerecsenért jött az udvarba mert „ő az igazi unokaöccse a Zöld királynak”. Haragjában a kopasz „egyetlen kardcsapással levágja a fiú fejét”. Ekkor a varázs ló felkapja a kopaszt és a „legmagasabb egekbe” repül vele, ahonnan elengedi. A kopasz „csak por és hamu” marad. A Vörös királylány, mint mesebeli szereplő, természetfeletti tulajdonságokkal, feltámasztja Fehér Szerecsent. Helyreteszi a fejét, ősi rituálékkal, „a három almaág” és a halál vize segítségével összeragasztja a fejét a testével. Fehér Szerecsen mély álomból ébred, a királylány szerelemmel megcsókolja, majd mindketten a Zöld király elé térdelve kérik áldását, hűséget fogadva egymásnak.
A mese végkifejlete mindig a pozitív értékek győzelme a negatívok fölött, az igazság győzelme, ezért is kezdődik a menyegző leírása „és adj Uram jót!” felkiáltással. Az egész világ összegyűlt, hogy megnézze, még „a nap és a hold is nevetett az égen”.
Felépítését tekintve a mese tartalmaz speciális befejező mesei alakzatokat, melyek Creangă alkotásában is megtalálhatók. Mint minden mesebeli királyi esküvő ez is évekig tartott „és még most is tart. Aki odamegy eszik és iszik. Nálunkfelé akinek van pénze eszik és iszik, akinek nincs, ül és vár”.
Fontosabb gondolatok román nyelven:

  • basmul este specia epică de mare întindere, de obicei în proză, care narează întâmplări fabuloase (fantastice) ale unor personaje imaginare, înzestrate cu însușiri supranaturale
  • a apărut în revista “Convorbiri literare“, la 1 august 1877, apoi în același an în ziarul “Timpul”
  • naiv, lipsit de experienţă şi excesiv de credul, fiul craiului îşi schimbă statutul din nepot al împăratului Verde în acela de slugă a Spânului: “D-acum înainte să ştii că te cheamă Harap-Alb, aista ţi-i numele, şi altul nu.”
  • expoziţiunea relatează faptele ce se petrec într-un ţinut îndepărtat, peste mări şi ţări, la capătul lumii, în timp mitic
  • intriga: fiul crailui pornește la drum și se întâlnește cu spânul, care face rob (harap înseamnă rob) din el
  • desfășurarea acțiunii conține probele
  • punctul culminant: personajele ajung la curtea Împăratului Verde, unde Harap Alb moare din cauza spânului, dar fata îl readuce în viață
  • deznodământul basmului constă totdeauna în triumful valorilor pozitive asupra celor negative, victoria adevărului
  • compoziţional, basmul conţine formule specifice finale, prezente şi în creaţia lui Creangă

Itt megnézheted a videót, amit készítettem a meséről:

És itt megtalálod a rajzfilmet is:

Szólj hozzá!

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?